A román gyakran a változatlan o să szerkezettel és az utána álló jelen idejű kötőmódú igével fejez ki jövőbeli cselekvést: O să plec mâine. („Holnap elmegyek.”) A személyt és a számot az utána következő ige jelöli; maga az o să nem változik.
Hogyan képezd a jövő időt az o să szerkezettel?
Tedd az o să szerkezetet az ige jelen idejű kötőmódja elé, a főnévi igenév a jelölője nélkül: o să lucrez, nem o să a lucra.
| Személy és szám | Kötőmódú összetevő | Teljes jövő idejű alak |
|---|---|---|
| eu (én) | să lucrez | Eu o să lucrez. („Dolgozni fogok.”) |
| tu (te) | să lucrezi | Tu o să lucrezi. („Dolgozni fogsz.”) |
| el / ea (ő) | să lucreze | Ea o să lucreze. („Dolgozni fog.”) |
| noi (mi) | să lucrăm | Noi o să lucrăm. („Dolgozni fogunk.”) |
| voi (ti) | să lucrați | Voi o să lucrați. („Dolgozni fogtok.”) |
| ei / ele (ők) | să lucreze | Ei o să lucreze. („Dolgozni fognak.”) |
A kötőmód egyes és többes szám harmadik személyű alakja azonos, ezért az o să lucreze jelentheti azt, hogy ő vagy ők dolgozni fognak. Ha a szövegkörnyezet egyértelmű, az alany elhagyható: O să lucrăm împreună. („Együtt fogunk dolgozni.”) Akkor tedd ki az eu, tu vagy más alanyt, ha szembeállításra vagy pontosításra van szükség; lásd a román alanyi névmásokat.
A să utáni ige mindig úgy néz ki, mint kijelentő mód jelen időben?
Nem. A jelen idejű kötőmód első és második személyben gyakran azonos a kijelentő mód jelen idejével, a harmadik személyű alak azonban megváltozhat, a gyakori rendhagyó igék alakjait pedig külön kell megtanulnod. A să partikula a kötőmódot jelöli; nem teszi az utána álló igét kijelentő módúvá.
| Főnévi igenév | Hasznos kötőmódú alakok | Jövő idejű példák |
|---|---|---|
| a fi (lenni) | să fiu, să fii, să fie, să fim, să fiți, să fie | O să fiu acasă. („Otthon leszek.”) / O să fie bine. („Minden rendben lesz.”) |
| a avea (birtokolni, van neki) | să am, să ai, să aibă, să avem, să aveți, să aibă | O să avem timp. („Lesz időnk.”) / O să aibă nevoie de ajutor. („Segítségre lesz szüksége / szükségük.”) |
| a merge (menni) | să merg, să mergi, să meargă, să mergem, să mergeți, să meargă | O să mergem cu trenul. („Vonattal fogunk menni.”) |
| a veni (jönni) | să vin, să vii, să vină, să venim, să veniți, să vină | O să vii la cină? („Eljössz vacsorára?”) |
- Sok igénél az eu, tu, noi és voi mellett ugyanaz a szótári alak áll, mint kijelentő mód jelen időben: lucrez és o să lucrez, illetve venim és o să venim.
- Harmadik személyben megváltozhat a végződés: El merge, de o să meargă; El vine, de o să vină. Többes számban ugyanaz a kötőmódú alak használatos: Ei o să meargă és Ele o să vină.
- A gyakori a fi és a avea ige kötőmódja rendhagyó: az a fi alakja o să fie, nem o să este; az a avea alakja o să aibă, nem o să are. A tágabb mintához ismételd át a román jelen idejű kötőmódot a să partikulával.
Hogyan tagadj, és hová tedd a klitikumot?
Szokásos tagadásban a nu az o să elé kerül. A gyakori összevont n-o să írásmód szintén használatos. A rövid tárgyi vagy visszaható névmás a să után és a jelentést hordozó ige előtt áll, a jelen idejű kötőmód szórendjét követve.
| Használat | Románul | Jelentés |
|---|---|---|
| Tagadás | Nu o să plec azi. | Ma nem fogok elmenni. |
| Gyakori összevonás | N-o să plec azi. | Ma nem fogok elmenni. |
| Közvetlen tárgyi klitikum | O să-l văd mâine. | Holnap látni fogom őt / azt. |
| Tagadás közvetett tárgyi klitikummal | Nu o să-i scriu în seara asta. | Ma este nem fogok írni neki. |
| Visszaható klitikum | O să se întoarcă duminică. | Vasárnap vissza fog térni / vissza fognak térni. |
Gondos teljes alakban a nu o să-l văd sorrendje: nu + o să + klitikum + ige. Bizalmas beszédben és írásban az n-o să-l văd összevonja a nu o elemeket, de a klitikum helyét nem változtatja meg. A szokásos klitikumot ne tedd az ige után: O să-l văd, nem O să văd-l. A klitikumok alakjairól és más helyzeteiről lásd a hangsúlytalan közvetlen tárgyi névmásokat.
Hogyan kérdezz az o să szerkezettel?
Az eldöntendő kérdés rendszerint megtartja ugyanazt a szórendet, és beszédben kérdő hanglejtést, írásban kérdőjelet kap: O să vii mâine? („Eljössz holnap?”) A kérdőszó a jövő idejű szerkezet előtt áll: Când o să plecați? („Mikor fogtok elmenni?”)
- Az alany elhagyható: O să ajungi la timp? („Időben odaérsz?”) Ebben a szövegkörnyezetben az ajungi alak jelöli az egyes szám második személyt.
- A tagadó kérdés rendszerint Nu szóval kezdődik: Nu o să stai cu noi? („Nem maradsz velünk?”) Ez meglepetést fejezhet ki vagy egy várakozást ellenőrizhet; a pontos társalgási árnyalatot a helyzet adja.
- A kérdőszó nem vált ki külön, angol típusú segédigét: Unde o să locuiești? („Hol fogsz lakni?”), további segédige nélkül.
Milyen jövőbeli jelentésekre és stílusértékre számíts?
Az o să a beszéd pillanata utáni eseményt fejez ki, beleértve a tervet, jóslatot, ígéretet, figyelmeztetést és döntést: Mâine o să plouă. („Holnap esni fog.”) Múltbeli nézőpontból szemlélt jövőt is leírhat: Știam că o să vină. („Tudtam, hogy el fog jönni / el fognak jönni.”) A románban a jövő idejű szerkezet megmaradhat egy olyan múlt idejű ige után, mint a știam.
| Szerkezet | Minta | Mai használat | Példa |
|---|---|---|---|
| Jövő idő o să szerkezettel | o să + jelen idejű kötőmód | Nagyon gyakori a mai beszédben, természetes semleges választás | O să terminăm mâine. („Holnap befejezzük.”) |
| Jövő idő voi szerkezettel | voi, vei, va, vom, veți, vor + rövid főnévi igenév | Teljesen standard; különösen gyakori formális, hivatalos, tudományos, írott vagy megfontolt stílusban, de hétköznapi társalgásban is lehetséges | Vom termina mâine. („Holnap befejezzük.”) |
Mindkét szerkezet a román kijelentő mód standard jövő ideje, és ugyanazt az alapvető időviszonyt fejezheti ki. A román nyelvtanok az o să mintát második jövőnek vagy 2. jövőnek, a voi mintát első jövőnek vagy 1. jövőnek is nevezhetik; ezek az elnevezések alakokat írnak le, nem helyes és helytelen változatot különítenek el. A mai semleges társalgásban gyakran az o să a gyakoribb, míg a voi a helyzettől függően megfontoltabbnak vagy formálisabbnak hathat.
Elkerülendő hibák
- Ne változtasd meg az o să alakját: o să plec, o să pleci, o să plece, nem voi să vagy vei să ebben a szerkezetben.
- Ne tedd az a elemet az ige elé: O să mergem, nem o să a merge.
- Ha a kötőmód harmadik személyű alakja eltér, ne használj kijelentő módú alakot a să után: O să meargă, nem o să merge; o să fie, nem o să este.
- A nu a teljes jövő idejű szerkezet elé kerüljön: szokásos semleges tagadásban Nu o să vin, nem O să nu vin.
- A klitikumot tartsd a să és a jelentést hordozó ige között: O să-i scriu, nem O să scriu-i.
- Ne nevezd az o să szerkezetet nem standardnak, és ne állítsd, hogy csak a voi jövő helyes. Mindkettő standard, de eltér a gyakoriságuk és a stilisztikai profiljuk.
Melyik mondat jelenti azt, hogy „Holnap elmegyek”?
- O să plec mâine.
- O să pleci mâine.
- O să plece mâine.
- O să plec ieri.
Az egyes szám első személyű kötőmódú alak să plec, ezért az O să plec mâine jelentése „Holnap elmegyek”. A Pleci második, a plece harmadik személyű, az ieri pedig tegnapot jelent.
Egészítsd ki: Noi ___ la munte sâmbătă.
- o să merg
- o să meargă
- o să mergeți
- o să mergem
A noi mellett az a merge jelen idejű kötőmódja să mergem: Noi o să mergem la munte sâmbătă.
Melyik mondat jelenti helyesen azt, hogy „Otthon lesz”?
- Ea o să este acasă.
- Ea o să fie acasă.
- Ea o să e acasă.
- Ea o să fi acasă.
Az a fi jelen idejű kötőmódjának harmadik személyű alakja să fie, ezért a helyes jövő Ea o să fie acasă. A kijelentő módú este és e nem helyettesítheti a să után, a fi pedig itt nem jelen idejű kötőmód.
Melyik mondatban szokásos a tagadás és helyes a klitikum helye a „Holnap nem fogom látni őt” jelentéshez?
- Nu-l o să văd mâine.
- O să văd-l mâine.
- Nu o să-l văd mâine.
- Nu o să-l vede mâine.
A semleges sorrend nu + o să + clitic + verb: Nu o să-l văd mâine. A -l klitikum ebben a szerkezetben nem állhat az ige után, a vede pedig nem egyezik a mondatban odaértett egyes szám első személyű eu alannyal.
Melyik állítás pontos az o să és a voi szerkezettel képzett jövőről?
- Az O să nyelvjárási, ezért kerülendő a standard románban.
- Mindkettő standard; az o să nagyon gyakori a mai beszédben, a voi pedig formálisabb vagy megfontoltabb helyzetekben is gyakori.
- Csak a voi szerkezetű jövő fejezhet ki holnapi tervet.
- Az o să után a elemmel álló főnévi igenév következik, például o să a pleca.
Mindkettő standard jövő idejű szerkezet. Az O să különösen gyakori a mai beszédben, a voi pedig teljesen standard, és gyakran formális, hivatalos, írott vagy megfontolt stílusban kedvelt. Az o să mintát jelen idejű kötőmód követi a nélkül.