A román imperfect

Az imperfect egyetlen szóból álló román múlt idő. Olyan cselekvést vagy állapotot mutat be, amely folyamatban volt, ismétlődött, szokásszerűen történt, vagy egy történet hátterét alkotta: Când am ajuns, Ana citea. („Amikor megérkeztem, Ana olvasott.”)

Hogyan képezd a román imperfect alakjait?

Indulj ki az ige használható tövéből, például az a lucra lucr- tövéből. Illeszd hozzá az ige által megkívánt imperfect képzőt, majd a hat személyragot: -m, -i, zero, -m, -ți, -u. Az egyes és a többes szám első személyű alak ezért egyformán néz ki.

Hogyan néz ki a hat személy alakja?

A személyragok a fő mintákban állandók. A táblázat jól láthatóvá teszi az azonos első személyű alakokat és a többes számú -ți végződést.

Néhány gyakori igénél olyan tőváltozás történik, amelyet jobb feljegyezni, mint kiszámítani: az a face imperfect alakja făceam („csináltam”), az a veni alakja pedig veneam („jöttem”). Az imperfect megtartja az igeidő alakját, miközben a tő továbbra is az ige rögzült írásmódját követheti.

Mely gyakori igék rendhagyók?

Az alábbi gyakori ragozási sorokat egészként tanuld meg. Kezdőként nem érdemes minden betűjüket a jelen idejű alakokból megpróbálnod levezetni.

Az a voi igénél a voiam a mai román nyelvben jól használható semleges alak. A ritka vream alakot a DOOM3 az a vrea igénél is rögzíti, de ezt ne tekintsd alapértelmezett tanulói alaknak.

Mikor használd az imperfectet?

Akkor válaszd az imperfectet, amikor a múltbeli helyzetet belülről szemléled: éppen kibontakozott, ismétlődött, állapotként fennmaradt, vagy egy másik esemény hátterét adta. Magyarul ezt a szövegkörnyezettől függően folyamatos, szokásos vagy ismétlődő múltbeli cselekvésként, illetve egyszerű múltként adhatod vissza.

• Használd olyan cselekvésre, amely éppen folyamatban volt, amikor egy másik esemény bekövetkezett: Citeam când m-ai sunat. („Olvastam, amikor felhívtál.”)
• Használd ismétlődő vagy szokásos múltbeli tevékenységre: În copilărie, mergeam la bunici în fiecare vară. („Gyerekkoromban minden nyáron a nagyszüleimhez jártam.”)
• Használd tartós háttérállapotra vagy leírásra: Era frig și ploua. („Hideg volt és esett.”)
• Használd tudás, vélekedés vagy várakozás múltbeli állapotára: Știam că ajungi la șase. („Tudtam, hogy hatkor érkezel.”)
• Használd enyhített kérésben vagy egy kérés bevezetéseként: Voiam doar să vă cer un sfat. („Csak tanácsot szerettem volna kérni öntől.”)

Hogyan viszonyul az imperfect egy befejezett múltbeli eseményhez?

Egy rövid múlt idejű elbeszélésben az imperfect rendszerint a hátteret adja, a perfectul compus pedig azt a körülhatárolt eseményt jelöli, amely előreviszi a történetet: Când am intrat, Maria citea. („Amikor beléptem, Maria olvasott.”) Az imperfect önmagában nem állítja, hogy a cselekvés soha nem fejeződött be; csupán a kezdetét és a végét hagyja a beszélő figyelmén kívül.

Egy mondatban több imperfect is állhat, ha a helyzetek átfedik egymást vagy ismétlődnek: Când treceam pe acolo, magazinul era mereu închis. („Valahányszor arra jártam, az üzlet mindig zárva volt.”) A román összetett múlttal való teljes összevetéshez lásd a perfectul compus leckét és a két igeidőt összehasonlító külön cikket.

Hogyan tagadd az imperfectet, és hogyan illessz hozzá klitikumokat?

Mivel az imperfect egyszerű igeidő, a nu a ragozott ige elé kerül. A hangsúlytalan személyes vagy visszaható névmások és a rövid határozószók a nu és az ige között maradnak, ahogyan a román tagadás általános mintája mutatja.

• Állító visszaható alak: Mă grăbeam. („Siettem.”)
• Tagadó visszaható alak: Nu mă grăbeam. („Nem siettem.”)
• Tagadás határozószóval: Nu mai vedeam nimic. („Már semmit sem láttam.”)
• Két tárgyi klitikum: Tu mi-o arătai. („Mutattad nekem.”) → Tu nu mi-o arătai. („Nem mutattad nekem.”)

Milyen hibákat kerülj el?

• Ne használj jelen idejű végződést az imperfect töve után: a „dolgoztam” jelentésű alak lucram, nem lucrez vagy lucrăm.
• Ne feltételezd, hogy minden -i végű ige -ia- elemet kap: az a citi alakja citeam, a magánhangzóra végződő tövű a locui alakja viszont locuiam.
• Őrizd meg az ă betűt az a face imperfect alakjában: a standard alak făceam.
• Ne tedd a nu szót a névmás vagy az ige után: Nu mă grăbeam, nem Mă nu grăbeam vagy Mă grăbeam nu.
• Ne fordíts minden imperfect alakot folyamatban lévő cselekvésként: az olyan ismétlődő tevékenység, mint a mergeam la bunici, rendszerint múltbeli szokást fejez ki.