A román tárgyas névmásoknak teljes, más néven hangsúlyos alakjaik is vannak. Szembeállításhoz, kiemeléshez vagy rövid válaszhoz használd őket: Mă vede pe mine, nu pe tine. (Engem lát, nem téged.) A rövid mă az ige mellett marad; a teljes pe mine hordozza a szembeállítást.
Hogyan válassz közvetlen és közvetett tárgy között?
A közvetlen tárgyra pe cine? vagy ce?, a közvetett tárgyra pedig cui? (kinek?) kérdéssel kérdezz.
| Szerep | Kérdés | Példa | Jelentés |
|---|---|---|---|
| Közvetlen tárgy | pe cine? (kit?) | Mă caută pe mine. | Engem keres. |
| Közvetlen tárgy | pe cine? (kit?) | O văd pe ea. | Látom őt. |
| Közvetett tárgy | cui? (kinek?) | Îmi scrie mie. | Nekem ír. |
| Közvetett tárgy | cui? (kinek?) | Îi dau lui cartea. | Neki adom a könyvet. |
Melyek a teljes tárgyas névmási alakok?
Személyre utaló teljes közvetlen tárgynál használj pe szót és tárgyesetű alakot; teljes közvetett tárgynál részes esetű alakot használj pe nélkül.
| Személy | Teljes közvetlen tárgy | Teljes közvetett tárgy | Magyarul |
|---|---|---|---|
| Egyes szám első személy | pe mine | mie | engem / nekem |
| Egyes szám második személy | pe tine | ție | téged / neked |
| Egyes szám harmadik személy, hímnem | pe el | lui | őt / neki |
| Egyes szám harmadik személy, nőnem | pe ea | ei | őt / neki |
| Többes szám első személy | pe noi | nouă | minket / nekünk |
| Többes szám második személy | pe voi | vouă | titeket / nektek |
| Többes szám harmadik személy, hímnem vagy vegyes csoport | pe ei | lor | őket / nekik |
| Többes szám harmadik személy, nőnem | pe ele | lor | őket / nekik |
A lui és ei alak megkülönbözteti a hím- és nőnemet egyes szám harmadik személyű részes esetben. Többes számban hímnemű vagy vegyes és nőnemű csoportnál is lor áll. A tárgyeset megkülönbözteti a pe ei és pe ele alakot.
A közvetlen tárgyas példákban a pe a személyt közvetlen tárgyként jelöli. Ez nem azonos a „rajta” jelentésű pe elöljárószóval. Más elöljárós jelentésnél a teljes tárgyesetű alak az elöljárószó után áll: pentru mine (értem), cu tine (veled), lângă ea (mellette). A főnévi tárgyak melletti tágabb mintáról lásd a közvetlen tárgyat jelölő pe alakról szóló cikket, amely bemutatja a pe választását.
Hogyan kapcsolódnak a teljes alakok az igéhez?
Ha a teljes személyes névmás az ige által megkívánt közvetlen vagy közvetett tárgy, rendszerint együtt áll a megfelelő hangsúlytalan alakkal, vagyis az ige melletti klitikummal. A teljes alak szembeállít vagy fókuszál; a klitikum adja a szokásos tárgyi kapcsolatot.
| Tárgy | Semleges tagmondat klitikummal és teljes alakkal | Magyarul |
|---|---|---|
| Közvetlen, egyes szám első személy | Mă vede pe mine. | Engem lát. |
| Közvetlen, egyes szám harmadik személy, hímnem | Îl invit pe el. | Meghívom őt. |
| Közvetlen, többes szám harmadik személy, nőnem | Le așteptăm pe ele. | Várunk rájuk. |
| Közvetett, egyes szám második személy | Îți explic ție regula. | Elmagyarázom neked a szabályt. |
| Közvetett, egyes szám harmadik személy, hímnem | Îi dau lui cartea. | Neki adom a könyvet. |
| Közvetett, többes szám harmadik személy | Le spun lor adevărul. | Elmondom nekik az igazat. |
- A tárgyesetű klitikum mă, te, îl, o, ne, vă, îi, vagy le. A Mă vede pe mine jelen idejű példában az ige előtt áll.
- A részes esetű klitikum îmi, îți, îi, ne, vă, vagy le. A Îmi scrie mie jelen idejű példában szintén az ige előtt áll.
- Összetett múltban a klitikum a segédige elé kerül: M-a văzut pe mine. (Engem látott.) és Mi-a răspuns mie. (Nekem válaszolt.)
- Semleges mondatban a teljes alak rendszerint az ige után áll. Erősebb szembeállításért előrehozható: Pe mine m-a văzut, nu pe tine. (Engem látott, nem téged.)
Mikor állhat önmagában a teljes alak?
A teljes alak önálló válaszban vagy mondattöredékben is állhat, különösen kérdés után. Ezért a Pe mine! és Mie! teljes válasz, bár a teljes tagmondatban rendszerint klitikum is van.
| Kérdés | Rövid válasz | Magyarul |
|---|---|---|
| Pe cine aștepți? | Pe mine. | Kire vársz? Rám. |
| Pe cine invită Ana? | Pe el. | Kit hív meg Ana? Őt. |
| Cui îi dai cheia? | Mie. | Kinek adod a kulcsot? Nekem. |
| Cui le dai cărțile? | Lor. | Kinek adod a könyveket? Nekik. |
Mit használj szembeállításhoz és kiemeléshez?
Használd a teljes alakot, ha a hallgatónak pontosan tudnia kell, melyik személy érintett, ha helyesbítesz egy választást, vagy ha kiemelésként megismétled a tárgyat. A teljes alak nem szükségképpen drámai vagy bizalmas: ezekben a helyzetekben természetes módon teszi egyértelművé a tárgyat.
- Két közvetlen tárgy szembeállítása: Mă sună pe mine, nu pe el. (Engem hív, nem őt.)
- Két közvetett tárgy szembeállítása: Îmi trimite mie mesajul, nu ei. (Nekem küldi az üzenetet, nem neki.)
- Utalás pontosítása: Pe ele le caut. (Őket keresem, a nőket vagy lányokat.)
- Válasz kiemelő megismétlése: Ție îți spun. (Neked mondom.)
Kerülendő hibák
- Ne használj pe szót részes esetű alakkal: îmi dă mie (nekem adja), nem pedig pe mie.
- Teljes mondatban álló hangsúlyos emberi közvetlen tárgynál ne hagyd el a klitikumot: Mă vede pe mine, nem a szokásostól eltérő Vede pe mine.
- Ne keverd össze a pe ei (hímnemű vagy vegyes csoport közvetlen tárgyként) és lor (bármilyen nemű csoport közvetett tárgyként) alakot.
- Egyes számú nőnemű közvetett tárgynál ne használj lui alakot; ei szükséges, mint az Îi răspund ei. (Válaszolok neki.) mondatban.
- Ne gondold, hogy a teljes alak mindig helyettesíti a klitikumot. Rövid válaszban önállóan állhat, de a teljes hangsúlyos tagmondat rendszerint mindkét alakot tartalmazza.
Melyik teljes tárgyesetű kifejezés jelenti azt, hogy „őket”, ha a csoport minden tagja nő?
- lor
- pe ele
- pe ei
- ei
A Pe ele a nőnemű többes szám harmadik személyű csoport teljes tárgyesetű alakja. A Pe ei hímnemű vagy vegyes többes, a lor pedig teljes részes esetű alak.
Egészítsd ki: Îți dau ___ cartea, nu lui. (Neked adom a könyvet, nem neki.)
- pe tine
- lui
- pe voi
- ție
A címzett közvetett tárgy, ezért teljes részes esetű alakja ție. A teljes mondat egyező klitikuma îți; a pe tine tárgyesetű.
Melyik mondat használja az emberi közvetlen tárgy szokásos hangsúlyos mintáját?
- Mă vede pe mine, nu pe tine. (Engem lát, nem téged.)
- Vede pe mine, nu pe tine. (Engem lát, nem téged.)
- Îmi vede pe mine, nu pe tine. (Engem lát, nem téged.)
- Mă vede pe mine, nu lui. (Engem lát, nem neki.)
A teljes hangsúlyos tagmondat a mă tárgyesetű klitikumot a pe mine alakkal együtt használja. A többi válasz elhagyja a szükséges klitikumot, rossz esetű klitikumot használ, vagy közvetlen tárgyat részes esetű alakkal állít szembe.
Mit jelent a Mie mi-a răspuns, nu ei. mondat?
- Engem látott, nem őt.
- Nekem adta a könyvet, nem neki.
- Nekem válaszolt, nem neki.
- Engem hívott, nem őt.
A Mie a „nekem” teljes részes esetű alakja, a mi-a răspuns jelentése pedig „nekem válaszolt”. Az Ei egyes számú nőnemű részes esetű, jelentése „neki”.
Melyik állítás helyes?
- A személyre utaló teljes közvetlen tárgy rendszerint pe szót és egyező klitikumot használ.
- A teljes részes esetű tárgy rendszerint pe szóval kezdődik.
- Teljes tagmondatban a teljes alak mindig helyettesíti a klitikumot.
- A részes esetű lui és ei a kapott dolog nemével egyezik.
A szokásos hangsúlyos minta Mă vede pe mine vagy Îl invit pe el: a klitikum az ige mellett marad, a pe pedig bevezeti a teljes emberi közvetlen tárgyat. A részes esetű lui és ei a címzettre, nem a kapott tárgy nemére utal.